Az avantgárd fotográfia egyik legismertebb alakja, az amerikai dadaista-szürrealista művész, Man Ray munkáiból nyílik prezentáció december 8-án a debreceni Modem Korszerű és Mai Művészeti Központban – tájékoztatta a sajtó képviselőit az intézmény igazgatója.
Koroknai Edit közölte: az eredendően Emmanuel Radnitzky néven Philadelphiában született portré- és divatfotóstól több mint 100 munka megfigyelhető ezt követően. Az alkotásokat a Marconi Alapítvány gyűjteményéből válogatták. Kiemelte: a Modem magasfokú kiállítása áttekintést nyújt a huszadik század fotográfiai nyelvezetét megújító művész fényképészeti munkásságáról a kísérleti művektől a szürrealizmust idéző divatfotóiig. A kiállítás bepillantást enged a művész korai munkáitól a második világháború után készült alkotásokig, megismerheti a nagyérdemű önarcképeit és nőkről hozott létre, sokszor humoros vagy épp groteszk portréit is – ismertette, hozzátéve, hogy Man Rayt a korszerű fotográfia nyelvezetének egyik alakítójaként tartják számon, művei a későbbi generációknak mintát és kiindulópontot jelentettek. A dadaizmus és a szürrealizmus egyik meghatározó alakja, akit 1999-ben az ARTnews amerikai művészeti magazin a 20. század 25 legfontosabb művésze közé sorolt. Közölte: művészetében a dadaizmus és az avantgárd festészet mellett pályájának korai szakaszától foglalkozott az akkor még újnak számító médium kísérleteivel és kifejezésmódjaival. Nevéhez kötődnek az úgynevezett Rayogrammok, páratlan hatású nyomatok, amelyek készítésekor beavatkozott magába a nagyítás folyamatába is.
Művészi pályájáról az igazgató közölte azt is: az 1910-es években ismerte meg Marcel Duchamp-t, akivel útnak indította a New York-i dadaista mozgalmat, ezt követően pár évvel később Párizsban csatlakozott a szürrealista csoporthoz. Man Ray korai képein már abból az időből felismerhetők a szürrealista jegyek, amikor az irányzat még igazság szerint csak kialakult és széles körben elterjedt volna – mondta, megjegyezve, hogy ennek ellenére nem nevezik tisztán szürrealista alkotónak, sokkal inkább úgy tartják, állandóan arra törekedett, hogy mást és másként csináljon, mint kortársai. Neve szorosan összekapcsolódott az avantgárd törekvésekkel; a szürrealizmussal, a dadaizmussal, a kubizmussal, baráti köréhez ugyanakkor például olyan neves 20. századi művészek tartoztak, mint Pablo Picasso, Joan Miró, André Breton, Paul Éloard. Technikailag is folytonosan kísérletezett, nagyon sok műfajt kipróbált, filmeket is hozott létre, nevét leginkább ugyan mindenekelőtt fekete-fehér fotóiról ismerik.
A debreceni expon érzékelhető ezt követően a mára ikonikussá vált Ingres hegedűje (1924) mellett a földkerekség leghíresebb fotójaként nyilvánított Fekete-fehér (1926), mindkét fénykép modellje Man Ray felesége, Kiki de Montparnasse volt. A Kísérlettől a művészetig: Man Ray fotográfiái című tárlat kurátora Petrányi Zsolt művészettörténész, a kiállítás február 24-ig lesz megfigyelhető a Modemben.
mti