Harminc év után búcsúzik a krizantémtróntól a 85 éves Akihito császár, a stafétabotot egy nappal később idősebb fia, Naruhito kapja meg. Akihito leköszönésével az általa képviselt heiszei periódus is véget ér, Naruhito trónra lépésével ugyanakkor kezdetét vesz a korszerű császári fázis, a reiva.
A császárváltásban az ősi törvények irányadók, az új császár beiktatására a szigetország jelentősen fegyelmezetten készült – nyilatkozta az érdeklődőknek Kiss Sándor Japán-szakértő. A Magyar-Japán Gazdasági Klub elnöke – aki ezelőtt összesen tizenegy évet dolgozott Japánban – idézte fel: a leköszönő Akihito császár már 2016-ban úgy érezte, hogy fogy az ereje, így azzal az ősi joggal élt, hogy a regnáló császár lemondhat a trónörökös javára.
Akihito 55 évesen, 1989. január 7-én lett a távol-keleti állam uralkodója és a császári palotában rituálé keretében mond le a krizantémtrónról. Több mint kétszáz év múltán ő lesz az első japán császár, aki leköszön tisztségéről. Legutóbb 1817-ben Kokaku császár tett ezáltal.
„A váltást megtervezték és kulturált japán módon hajtják végre” – nyomatékosította Kiss Sándor, utalva arra, hogy április 1-jén jelentették be a korszerű császári időszak nevét: a heiszei korszakot a Naruhito trónörökös trónra lépésével kezdődő reiva periódus váltja fel.
Akihito szerfelett felkapott volt, a 2011. március 11-i fukusimai katasztrófát követően példaként polgári ruhában utazta végig a földrengés, ezt követően az azt követő szökőár sújtotta területeket. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor minden szigetországi tartományba, azaz prefektúrába ellátogatott, hogy elbúcsúzzon népétől. Akihitót és feleségét, Micsiko császárnét mindenütt nagy szeretettel fogadták. Akihito 2002-ben Budapestre is ellátogatott, személyében első alkalommal járt japán császár Magyarországon.
A modern császár hivatalba lépését tíznapos ünnepi időszak, az arany hét kíséri: több uralkodó mellett japánok milliói érkeznek Tokióba Naruhito köszöntésére. Államelnökök, kormányfők most nem utaznak a szigetországba, mert a császári beiktatási ceremónia október 22-én lesz, amelyre 2600 vendéget várnak.
Naruhito 59 évesen foglalja el a császári trónt, ez a kor Japánban fiatalnak számít, népszerűsége így várhatóan főleg a fiatalok körében lesz nagyobb. Naruhitónak és feleségének, Maszakónak egy lánya van, aki az aktuális törvények alapján nem követheti apját a trónon. A trónörökös így Naruhito öcsse, Fumihito herceg lesz.
Akihito uralmával a 30 éve tartó heiszei fázis is véget ér. A heiszei mondanivalója békét teremtő, ami apja, Hirohito, a világháború időszakát is magában foglaló császársága után a békés élet megteremtésének programját jelentette. Japán egyetlen országgal sem keveredett konfliktusba és az 1964-es tokiói olimpiáig a diplomáciai kapcsolatokat is sikerült kiszélesíteni csaknem az összes irányban. Ezt a békés vonalat őrizte és képviselte Akihito attól kezdve, hogy apja örökébe lépett.
A heiszeit felváltó új császári időszak a reiva nevet kapta. Erre is érvényes, hogy egyetlen szóba vagy mondásba kell megfogalmazni a császári „ars poeticát”. A reiva szó két kínai eredetű karakterből áll, bár a rei jelenthet parancsot vagy rendet, mondanivalója a meseszerű vagy a csodálatos is, miközben a második karakter, a va mondanivalója a béke, a harmónia. Ezáltal lett a időszak, egyben Naruhito programjának nem hivatalos neve a „meseszerű harmónia”.
Japán fölöttébb sokat változott a heiszei korban. A változásokban fordulópontot jelentett a pusztító erejű fukusimai földrengés és az azt követő szökőár. A katasztrófa egész Japánt megrázta, az újjáépítést példátlan összefogás kísérte, amely attól kezdve is tart.
A heiszei magyar vonatkozása volt a herendi porcelán sikere, melyet a szigetországban sajátos népszerűségnek örvendő küzdősport, a szumó különösen segített. 1986 óta minden évben hatszor nyújtják át a Magyar-Japán Barátsági Vándorkupát, ami egy óriási herendi váza. Összesen 199 alkalommal kaphatta meg szumóbajnok a japán-magyar barátságot jelképező trófeát, Akihito császár uralkodása alatt összesen 175-ször. Külön érdekesség, hogy most először és idén márciusban, a heiszei kor utolsó versenynapján Kiss Sándor adhatta keresztül. A váza most a Szumó Múzeumba kerül, de a magyar tradíció nem szakad meg, csak épp egy 15 kilós, Viktória-mintás herendi kávéscsésze lép a helyébe, amit Tokióban a reiva kor első szumóbajnoka kapja meg.
mti