Az idegsejtek plaszticitásának eddig idegen jellemzőit bukkantak rá éber állat hippokampuszában magyar szakemberek – közölte az ELKH a sajtó képviselőivel.
A kutatásban az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Rózsa Balázs vezette csoportja, a BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont (BVC) kutatói, emellett a bázeli Friedrich Miescher Intézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársai voltak ott.
Judák Linda, Chiovini Balázs, Rózsa Balázs és a KOKI 3D funkcionális hálózati és dendritikus képalkotás kutatócsoportjának elemei az agy hippokampusz titulussal rendelkező területén vizsgálták a hosszú távú memória kódolásában, tárolásában, előhívásában kulcsszerepet játszó éleshullámokat (SPW-Rs). Az eredményeket bemutató tanulmány a Nature Communications című folyóiratban jelent meg.
Az éleshullám nyugalmi állapotban és az alvás közbeni lassú hullámok alatt jelenik meg. In vitro kísérletek már bizonyították, hogy az éleshullámhoz kapcsolódó idegsejtcsoportok gátló neuronok dendritjeiben térben és időben klaszterezett aktivitást („hot-spot”) hoznak létre, de ennek in vivo, azaz élő állatokon végzett kísérletekkel történő igazolására mindeddig még nem került sor.
A technikai és módszertani nehézségek ellenére a kutatócsoportnak elsőként sikerült éber egér agyában kimutatni az éleshullámokhoz kapcsolódó regeneratív folyamatokat a parvalbumin+ (PV+) gátló interneuronok nyúlványaiban, és egyben egy teljesen új jelintegrációs mechanizmust fedeztek fel. A megfigyelések alapján azt feltételezik a tudósok, hogy az asszociatív memória egyik releváns mechanizmusát lelték meg.
A tanulmány a Roska Botond, Rózsa Balázs és az Innovációs és Technológiai Minisztérium által 2021-ben hozott létre, üzemelését idén megkezdő BrainVisionCenter és az ELKH együttműködésének eredményeként született – közölte az ELKH.
mti