Több mint száz év után újra egész Franz von der Trenck bárónak, Jókai Mór egyik közismert regényhősének a csehországi Brünnben őrzött múmiája. Bal kezének jó egy évszázada hiányzó, elveszettnek hitt hüvelykujját nyújtotta át a brünni kapucinus templom és kolostor elöljárójának Jirí Stivarnak Pavel Ciprian, a brünni települési múzeum igazgatója.
Az osztrák császári-királyi katonatiszt, szabadcsapat-parancsnok – Jókai Mór A két Trenk című regényének egyik hőse, Trenk Ferenc (a „magyar Trenk”) – a brünni Spilberk várbörtön kazamatáiban eltöltött pár év raboskodás után 1749-ben életét vesztett, és a helyi kapucinus templom alatti kriptában temették el. A kripta különleges mikroklímája következtében több mint 150 ott eltemetett holttest, köztük Trenk báróé is, mumifikálódott.
Trenk báró hüvelykujja eddig tisztázatlan események következtében került a brünni települési múzeum tulajdonába. A ritka múzeumi darabot a közelmúltban találták meg, ezt követően akadémiai, radiológiai elemzésnek vetették alá. Ezt megtették a kriptában fekvő múmiával is, ezáltal sikerült bebizonyítani a két testrész közti összefüggést. Később a hüvelykujjról ujjlenyomatot vettek, amit 3D-s eljárással egész egészében rekonstruáltak. A szakértők ebben a pillanatban azon dolgoznak, hogy a múmia alapján megpróbálják rekonstruálni a báró eredeti testi alkatát, legalábbis virtuálisan.
„Morfológiai és antropológiai szempontból nincs okunk kételkedni abban, hogy a hüvelykujj Trenk testéhez tartozik” – mondta újságíróknak Petra Urbanová, a brünni Masaryk Egyetem antropológusa. Vizsgálataiban arra a következtetésre jutott, hogy a báró hüvelykujját valaki szimplán – laikusan mondva – „letörte, lecsavarta”.
Történészek úgy vélik, hogy ennek több oka lehetett. Az egyik vélemény alapján a tettes mindent összevetve akarta megszerezni a hüvelykujjon található rózsafűzért. Más vélemény alapján az ok a korabeli misztikumokban is lehetett. A 19. század végén, a tekintélyes visszhangot kiváltó egyiptomi régészeti leletek során mivelhogy a múmiák óriási népszerűségnek örvendtek, és eltérő babonák fűződtek hozzájuk. „Egyetlen elméletre sincs viszont elegendő bizonyítékunk” – mutatott rá Petr Vachut, a brünni települési múzeum szakértője.
Franz von der Trenck báró (1711-1749) nagybátyja volt Friedrich von der Trenck bárónak (1726-1794), a porosz szolgálatba szegődött jól ismert kalandornak, Jókai Mórnál a „porosz” Trenk Frigyesnek.
mti