Az 1930-as évek Párizsának legnagyobb nonfiguratív művészcsoportja, az Abstraction-Création elemei – mások mellett Kandinszkij, Calder, Arp, Hélion, Kupka és Moholy-Nagy – csaknem száz művét szemlélteti a debreceni Modem Korszerű és Jelenkori Művészeti Centrum október 3-tól megfigyelhető kiállítása.
Az Abstraction-Création csoport történetét feldolgozó, magasfokú kiállítás nem utazó tárlat, hanem komoly akadémiai kutatás eredménye, amely részben átírja az internacionális és a magyar művészettörténetet is – nyomatékosította videóüzenetében a prezentáció budapesti sajtótájékoztatóján Puskás István, Debrecen alpolgármestere.
Vizi Katalin, a Modem cégvezetője hangoztatta: a Modem a régióban zseniális és meghatározó művészeti tér, ahol óriási potenciál rejlik.
Mint hozzáfűzte, olyan intézmények találták méltónak a Modemet arra, hogy kölcsön adják ide műveiket, mint a párizsi Pompidou Centrum és Galerie La Minotaure, a bécsi mumok és Belvedere, a budapesti Szépművészeti Múzeum vagy a Musée d’arts de Nantes, a bemutató több nyelvű katalógusához ugyanakkor olyan neves szerzk adták a nevüket, mint az angol Sarah Wilson.
Mészáros Flóra, a prezentáció kurátora arra hívta fel a figyelmet, hogy csaknem ötven év után ez az első nagy internacionális kiállítás, amely az Abstraction-Création csoportot helyezi a fókuszba.
A művészettörténész megemlítette: 2007-ben kezdte a téma kutatását és a feltárt csaknem kétszáz új forrás részben más megvilágításba helyezte az Abstraction-Création történetét. Sikerült példaként kimutatni a szürrealizmus és az absztrakció szoros kapcsolatát – ezt külön terem is feltárja ezután a Modemben –, de a bemutató kitér az első dimenzionista művek születésére is.
Az internacionális kiállítást több mint három éve szervezik a Modemmel, és a legszámottevőbb csúcsművek közül is többet sikerült megszerezni, de mindazoknak az alkotóknak a munkái is világszínvonalúak, akik neve most még nem mindenkinek ismerős – emelte ki a kurátor.
Az Abstraction-Création 1931 és 1936 közt működött Párizsban, amely akkor a művészeti világ középpontjának számított. A csoport saját galériát és folyóiratot működtetett, és csaknem száz tagot tömörített, húsz országból, mások mellett Vaszilij Kandinszkij, Alexander Calder, Jean (Hans) Arp, Auguste Herbin, Jean Hélion, Frantisek Kupka is csatlakozott.
Mészáros Flóra kijelentette még, hogy a expo nem feledkezik meg a csoport magyar alkotóiról sem, a világhírű Moholy-Nagy László, Alfred Reth (Réth Alfréd) és Étienne Beöthy (Beöthy István) ellenben nem származásuk, hanem műveik kvalitásai révén kerültek a válogatásba.
A debreceni Modem átlag fölötti, csaknem 1500 négyzetméteres, jó néhány ünnepéllyel kísért tárlata 2021. október 3. és 2022. január 30. közt várja az érdeklődőket.
mti