Az idei Királyi Csillagászati Társaság Walesben zajló éves közgyűlésén több érdekesség is elhangzott, melyek közül az egyik elmélet szerint az ún. 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös, amely becenevén Csuri, idegen mikrobiális életformák otthona lehet.
Még 2004-ben indította az Európai Űrügynökség útjára a Rosetta-t, azt a szondát, amely közel egy éve állt pályára az említett üstökös magja körül. Az eltelt hónapok alatt készített felvételek elemzése során, arra a következtetésre jutottak, hogy az üstökös nem egy közönséges űrszikla. A feltételezések szerint a felszínen egy sötétebb, szerves anyagokban gazdag kéreg található, de vízjégfoltok és befagyott krátertavak jelenlétére is utalnak bizonyos jelek. Az álláspontjukat kifejtő Chandra Wickramasinghe, a Buckinghami Egyetem professzora, valamint Max Wallis, a Cardiffi Egyetem kutatója egyformán úgy véli, hogy az üstökös kinézete nem magyarázható mással, csak a felszín alatti mikrobiális életformák jelenlétével.
Az elképzelések és a szimulációk szerint élhetnek a fagyos életformához alkalmazkodott életformák az üstökösön, de ennek megállapításához sajnos a Rosetta és a Philae leszállóegység sem rendelkezik megfelelő műszerezettséggel.