Az óceán mesterséges lúgosításával ellensúlyozni lehetne a savasodással összefüggő változásokat az ausztrál Nagy-korallzátony területének csaknem egészén – állapították meg az ausztrál nemzeti akadémiai intézet (CSIRO) mesterei.
Az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány alapján az ausztrál Nagy-korallzátony most példátlan stressznek van kitéve az óceánvíz melegedése, a trópusi ciklonok, a tengeri kártevők és az óceán savasodása folytán – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Ezekből az óceánvíz savasodása jelenti az egyik legfőbb fenyegetést a korallzátonyrendszer hosszú távú túlélésére, mivel befolyásolja a virágállatok azon képességét, hogy felépítsék és helyreállítsák mészvázukat, ezenkívül hogy regenerálódjanak a tömeges korallfehéredések után.
A zátonyok egészségének hanyatlására reagálva a szakemberek a közbeavatkozás lehetséges módjait vizsgálják azzal céllal, hogy minimalizálják a zátonyokra nehezedő környezeti nyomást és javítsák a korallzátony-ökoszisztéma ellenállóképességét.
Az aktív és közvetlen megközelítések közé sorolható a mesterséges óceánlúgosítás, melynek célkitűzése az óceánvíz savasodásával összefüggő változások ellensúlyozása vagy enyhítése, ezenkívül az óceán szénelnyelő kapacitásának növelése. A technika érdemben azt jelenti, hogy olyan anyagot, példaként olivint – egy szilikátásványt – adnak hozzá az óceánvízhez, amelyik lehetőséget nyújt „helyreállítani” az óceán megborult szénegyensúlyát.
A mesterek alapján a mesterséges óceánlúgosítást modellező korábbi tanulmányok döntő része a szén-dioxid-eltávolítás egy lehetséges technikájaként vizsgálta az eljárást és csak kevés tanulmány foglalkozott azzal, hogy a lúgosítással ellensúlyozhatóak az óceán savasodásával összefüggő változások regionális szinten.
A szakemberek most egy közelmúltban kifejlesztett modell révén megállapították, hogy ha egy már létező hajózási útvonal mentén juttatnák bele az óceánba a lúgosító anyagot, akkor a jótékony impresszió az ausztrál Nagy-korallzátony csaknem egészére kihatna.
A tudósok alapján a módszer tíz évvel visszavetné az előrevetített savasodást 250 korallzátony tekintetében és minden évben 35 ezer tonna szén – az aktuális átfogó kibocsátás 0,0001 százaléka – elnyeléséhez járulna hozzá.
mti