Megkezdte üzemelését Sanghajban a Föld legnagyobb csillagászati múzeuma, ahol a tudományág internacionális eredményei mellett a kínai űrkutatás áttöréseit mutatják be az érdeklődőknek – számolt be internetes kiadásában a Global Times című kínai lap.
A Sanghaji Csillagászati Múzeum egy 58 600 négyzetméteres telken látható a település szabadkereskedelmi zónájának nemrégiben átadott részén. A 38 ezer négyzetméteres integrált területével mindazonáltal a Föld legnagyobb asztronómiának szentelt múzeumának számít.
A expo három részét, amelyek az „otthon”, a „kozmosz”, és az „odüsszea” nevet kapták, a érdeklődők a Naprendszert, a világűr azon túl megfigyelhető részét, ezenkívül az emberiség a csillagászat és az űrkutatás kapcsán tett erőfeszítéseinek történetét ismerhetik meg.
A Global Times leírása alapján a tárlat kényesen megtervezett részletei, a fény- és hanghatások, továbbá a roppantul valóságos szimulációk lenyűgöző élményt nyújtanak a érdeklődők részére. A csillagászat közérthetőségének elősegítésére a kiállításon modellek és kísérleti berendezések támogatásával mutatják be az asztronómia heterogén, elvont fogalmait és a tudományághoz kapcsolódó, ismert kísérleteket. Rekonstruálták például Léon Foucault francia fizikus a Föld Nyugat felől keleti irányba forgását bizonyító ingakísérletét, és behatóan ismertetik többek között a fekete lyukak spagetti-hatását, a relativitás elméletét, azonfelül a Doppler-jelenséget.
A kínai űrkutatás áttörései közt mindazonáltal az eltérő kínai űreszközök nagy fokú precizitással készült modelljeit tekinthetik meg a kíváncsiskodók. A bemutató utolsó szekciójában elfért többek között a kiépítés alatt álló kínai űrállomás már felbocsátott, központi moduljának, tetejébe a Csu-zsung kínai marsjárónak, ezenkívül a Jütu II nevű holdjárónak a mása is.
Kína az előző években többmilliárd dollárt fektetett abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Két évvel ezelőtt, 2019-ben jelentős elismerést ért el, amikor elsőként juttatott el egy űrszondát a Holdnak a Földtől távol eső oldalára.
Az állandó űrállomás kiépítése mellett a kínai űrkutatási program részeként ebben a pillanatban zajlik egy kínai Mars-misszió is. A Tienven-1 nevű kínai marsszonda május 15-én landolt a vörös bolygón.
Kína újabb tervei közt megjelenik azonfelül egy legénységet szállító űrhajó Holdra juttatása, és egy állandó kutatóbázis kialakítása a Holdon.
mti