Megkezdődik a Székesfehérváron őrzött királyi maradványok vizsgálata – hozta nyilvánosságra az emberi erőforrások minisztere az egykori koronázó bazilika helyén található Nemzeti emlékhelyen, ahol megnyitották az osszáriumot (csontkamra) és felszínre hozták az első, csontokat magába foglaló fémládákat.
Kásler Miklós felidézte azt, hogy 1848 decemberében indult meg az egykori bazilika feltárása, ami folyamatosan a kor színvonalán történt. Ugyanakkor az archeogenetika létrejötte lehetőséget teremtett arra, hogy most már terjedelmes pontossággal vizsgálhassák meg a királyi maradványokat és olyan összefüggéseket derítsenek fel, amelyekre addig nem volt sansz – tette hozzá.
A miniszter hangoztatta, hogy az Árpád-ház férfivonala jellegzetességeinek meghatározása a Mátyás templomban őrzött, Székesfehérvárról odaszállított, feltételezett királyi maradványok vizsgálatával indult el. Az Árpád-házi genom meghatározása után esély nyílt a kutatások kiterjesztésére a székesfehérvári osszáriumra is, ahol újabb Árpád-házi királyok csontjai nyugszanak azonosítatlan módon. Mivel a legújabb genetikai módszertan rendelkezésre áll, lehetséges lesz meghatározni a Fehérváron nyugvó többi magyar király csontvázát is.
Kásler Miklós nyomatékosította: mindvégig hitt benne, hogy melyet „a szerencsétlen helyzetek évszázadok alatt elpusztítottak, azt meg lehet találni, fel lehet lelni, azonosítani lehet és a királyok végakaratának megfelelően olyan nemzeti emlékhelyet lehet kialakítani, ahol az idők végezetéig nyugodni tudnak”.
Köszönetet mondott a vizsgálatokat is végző Magyarságkutató Intézet munkatársainak, hogy felkarolták ezt a „nemzeterősítő gondolatot”, és reményét fejezte ki, hogy a képességeikkel, a számukra elérhető akadémiai technikákkal ugyanúgy eredményesen zárják a kutatásokat, mint ezelőtt a Hunyadiak tekintetében tették.
Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök azt mondta el, hogy a múlt feltárása és alapos megismerése kardinális feladat, mert „a múltba kapaszkodnak a jelen gyökerei, onnan jönnek a szokások, a hit és erkölcs ereje”.
Jelezte, hogy az egyház készségesen állt a kutatás mellé a egész igazság megismerése érdekében a magyarság egyik legszentebb helyén is, amely az idők esetén nevezetes zarándokhely lett és ahol megszületett a „Mária országa” eszmény a Szent István-i felajánlás nyomán.
Spányi Antal rámutatott, alázattal és tisztelettel nyitották fel az osszáriumot, hogy a magyarság közelebb kerülhessen szentjeihez és történelmi nagyjaihoz, de várják vissza az ereklyéket a akadémiai kutatás végeztével.
Cser-Palkovics András polgármester az osszárium megnyitását történelmi pillanatnak nevezte a nemzet történelmi bölcsőjében, a magyar államiság keletkezésének helyén, ahol a leglényegesebb döntések és a leglényegesebb szertartások, a koronázások és temetkezések zajlottak, s közvetve ennek köszönhető a magyar nyelv megmaradása, a magyar kultúra megléte, ezenfelül a magyar szentek tekintélyes hányada is.
Közölte, sajnálatos, hogy nem lehet bejárni ezt a szent építményt, valamint más nemzetek hasonló helyeit a világban és Európában, de ez nem ment fel senkit a felelősség alól, hogy igenis a lelkekben és fizikailag is építeni kell ennek a helynek a jelentőségét.
A városvezető emlékezett, hogy 2013-ban elindult az Árpád-ház program, aminek attól fogva több eleme is elkezdett megvalósulni Székesfehérváron, s ennek egy újabb lépcsőfoka az itt őrzött királyi csontok akadémiai vizsgálata.
A Kásler Miklós vezette kutatócsoport 2013-ban kezdte meg a vizsgálatokat, ezt követően sikeresen meghatározta az Árpád-ház genetikai markerét III. Béla és Anna királyné, ezenfelül II. (Vak) Béla csontjainak azonosítása után. Az azonosításokhoz elengedhetetlen DNS-profilok száma nemrég bővült a Hunyadiak genomjával Corvin János és Kristóf mintáinak hála, akiknek földi maradványai egy horvátországi pálos kolostorban nyugszanak.
A Magyarságkutató Intézet az archeogenetikai kutatás alatt több mint 600 koponya és majdnem ugyanennyi vázmaradványt vizsgál, amelyek összesen több mint 900 egyén maradványait jelenthetik.
mti, fotó: Vasvári Tamás