A könnyűzenei kategóriákban Závodi Gábor, Tariska Szabolcs, a Margaret Island szerzői közössége, Szeder-Szabó Krisztina és Szendrői Csaba, a komolyzenében Jeney Zoltán és Brandenburg Ádám, a magyarnóta-szerzők közül Tóth János István kaphatta meg az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület díjait Budapesten. Az év könnyűzenei produkciója a Fishing on Orfű parádé lett, a könnyűzenei alkotói életműdíjat Wolf Péter kapta.
Az Artisjus-díjak célja tizennyolcadik éve az, hogy az előadók mellett tevékenykedő szerzőkre irányítsa a figyelmet, őket ünnepelje. Az elismerést a zenei foglalkozás ítéli oda, a beérkező ajánlásokat az Artisjus vezetőségének elemei összesítik és ők döntenek a díjazottak személyéről.
A díjátadó az első Dalszerző Expo zárásaként a főváros Music Center koncerttermében volt, nyolc zenei kategóriában nyújtottak keresztül elismeréseket, és most vették keresztül díjaikat az irodalmi színtér kiválóságai is.
A könnyűzenei alkotói életműdíjjal elismert Wolf Péter hagyományos komolyzenei képzettségén túl, a Zeneakadémia jazz tanszakának elvégzése után zeneszerzői diplomát, ezután doktori címet szerzett. A könnyűzene műfajában olyan slágerek fűződnek nevéhez, mint a Most kéne abbahagyni; a Könnyed, mint az egyszeregy; vagy az Elsöpri a szél. A művészt a díjátadón méltató Victor Máté kiemelte: Wolf Péter szimfonikus zenekari darabok után egyre több tv- és filmzenét írt, köztük a Vukét, mitöbb megannyi hangszerelést, átdolgozást hozott létre.
Az év könnyűzeneszerzője díjat Závodi Gábor kapta az Artisjustól. Zeneszerzőként és szövegíróként egyesült erővel dolgozott többek mellett Demjén Ferenccel, Koncz Zsuzsával, Zoránnal, Somló Tamással, Zsédával és Tóth Verával is. Zenei producerként 2007-ben Rúzsa Magdival részt vett az Eurovíziós Dalfesztiválon is, ahol az Aprócska blues című dalért megkapták a szakmai első díjat. Írt, hangszerelt zenét mozifilmek részére (Csinibaba, Zimmer Feri). Munkássága kapcsán Malek Miklós nyomatékosította, hogy Závodi Gábor a szerzőség mellett széles skálán odafigyel a zene másfajta területeivel.
Az év könnyűzenei szövegírója Tariska Szabolcs lett, aki 2010-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést is. 1993-2007 közt énekese, dalszövegírója volt az Amorf Ördögök zenekarnak, ezután 2010-ben Tövisházi Ambrus zeneszerzővel az Amorf Lovagok nevű formációt valósította meg. Szöveget írt mások mellett a Péterfy Bori & Love Bandnek, a Magashegyi Undergroundnak, Odettnek, a Compact Discónak, a SuperStereónak, Kulka Jánosnak és Heinz Gábor Bigának. Tariska Szabolcs közölte, hogy a díjat az elmúlt húsz év elismeréseként „kis életműdíjnak” fogja fel. „Nagyjából kétszáz szövegem van. A témák adottak, mindent összevetve ebben nem, de a stílusban lehet újat mutatni”.
Az év könnyűzenei produkciója díjat a Fishing on Orfű rendezvény kapta. Szabó Áron méltatásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Artisjus vezetősége már másodszor választott fesztivált ebben a kategóriában, ezzel is jelezve, hogy a szerzők és szövegírók részére is igen jelentősek az évek óta jól teljesítő események. „A Fishing on Orfű közülük is kiemelkedik speciális hangulatával, amit tekintélyes látogatószáma ellenére sem veszített el”.
A junior kategória egyik díjazottja a Margaret Island szerzői közössége, vagyis Lábas Viki, Törőcsik Kristóf és Füstös Bálint lett. A zenekar az egyik legsikeresebb pályakezdő zenekar a hazai könnyűzenei színtéren. Szakos Krisztián méltatásában mindent összevetve definiálta a formációt: „Természetes, cicoma mentes zenéjük újra tanúsítja, hogy a magyar nézőközönség igényli a míves muzsikát”. Ugyancsak junior díjat kapott Szeder-Szabó Krisztina, aki ugyanabban az időben szövegíró, dalszerző, gitáros és énekes. Sebestyén Áron kiemelte: Szeder megjelenése szókimondó, dalszövegei néha megfogalmazzák azt, melyet nem merünk magunktól kimondani. Szendrői Csaba, az Elefánt zenekar énekes-szövegírója is junior díjat kapott, róla Jónás Vera méltatásában hangoztatta: ironikus képeket használva nyomban a psziché legmélyebb bugyraiba rántja a hallgatót.
Az év komolyzenei műve Jeney Zoltán Aus tiefer Not című darabja lett. A díjazott alapító tagja volt a fővárosi Új Zenei Stúdiónak, amely 1972 és 1990 közt több mint hatszáz korunkbeli zeneművet tárt a közönség elé. 1971-ben Huszárik Zoltán Szindbád című filmjéhez írt zenét, vendégprofesszorként az egész világon tart előadásokat, 2013-tól a Zeneakadémia professzor emerituszaként a zeneszerzés doktori képzés vezetője. Tihanyi László a szerző most díjazott műve kapcsán visszaemlékezett, hogy a reformáció évének előtérbe állított programján mutatták be. „Énekes és prózai szólisták, kórus és nagyzenekar szólaltatja meg az eltérő nyelveken megírt recitatívókat, felolvasásokat, áriákat és kórus-turbákat, a végeredmény egy óriási erővel megjelenített vízió a világunkról”.
Brandenburg Ádám, aki az év junior komolyzenei alkotója díjat kapta, jó néhány sikeres hazai és internacionális versenyeredménye mellett ebben a pillanatban doktori tanulmányait végzi és a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára. Tihanyi László alapján Brandenburg Ádám korát meghazudtoló érettséggel és ötletességgel alkotta meg Priéres nocturnes című művét, ahol bizonyította, hogy ismeri a zenekar kezelésének megtanulható fogásait, illetve képes egyéni hangon, önálló módon kifejezni zenei gondolatait.
Az év magyarnóta-szerzője, Tóth János István kétszázötven nótája közül hatvan megjelenik lemezen, CD-n, azonfelül hallható a rádióban és televízióban is. A Dankó Rádió 2016-ban tizennégy nótáját vette fel a repertoárba.
Az irodalmi díjazottak névsorát az Artisjus már ezelőtt nyilvánosságra hozta, az elismeréseket ugyancsak ezen az ünnepségen adományozták. Az irodalmi nagydíjat Berkovits György kapta, a többi díjazott Turi Tímea, Schein Gábor, Földényi F. László és Csabai László.