A látás forradalma – A Bauhaus felé címmel tárja a közönség elé Moholy-Nagy László és magyar kortársai művészetét a római Galleria d’Arte Moderna (Modern Művészetek Galériája) kiállítás.
Száz évvel ezelőtt kezdte meg üzemelését Németországban a Bauhaus, amely a 20. század egyik meghatározó művészeti intézménye volt. Mind a oktatók, mind a tanulók közt sok magyart találni, a legfiatalabb tréner példának okáért Moholy-Nagy László volt, akit az alapító Walter Gropius hívott meg Weimarba, ezután 1937-ben Chicagóba költözött, hogy a New Bauhaus igazgatója legyen – idézi fel a Római Magyar Akadémia a sajtó számára eljuttatott közleményében.
Moholy-Nagy Bauhausban töltött éveiről és azt követő időszakról sokat tudnak a világon mindenfelé, művei megtalálhatók Európa és az Egyesült Államok nagy múzeumaiban. Kevéssé ismert viszont, hogyan kezdődött a művész pályája, milyenek voltak fiatalkori alkotásai, melyeket még Magyarországon, ezenkívül berlini első éveiben gyártott – felhívja a figyelmet a közlemény.
A római Galleria d’Arte Moderna és a debreceni Déri Múzeum szervezésében, a Római Magyar Akadémia segédkezésével megvalósuló bemutató legfontosabb vezérelve így, hogy bemutassa Moholy-Nagy kevéssé ismert, korai alkotói korszakát, sőt még hogy magyar kortársai egy-két alkotásán át bemutassa azt a szellemi-művészi közeget, amely hatott rá.
A Rómában kiállított festmények és grafikák nagy része Magyarország legnagyobb magánkollekciójából, a debreceni Antal-Lusztig-gyűjteményből, egy-két darab mindazonáltal más közgyűjteményekből, magánkollekciókból származik. A fotóanyag nagy része a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumból való, pár darab magángyűjteményekből.
Mint a Római Magyar Akadémia közölte, a Nagy T. Katalin szervezésében meghirdetett bemutatón Moholy-Nagy egy-két jellegzetes, kései alkotása is megjelenik, például az a festmény, amely a művész halála után szervezett emlékkiállításon is megfigyelhető volt, ezt követően az Art News művészeti folyóirat címlapjára került 1947 júniusában.
Moholy-Nagy László jó néhány műfajban – festészet, szobrászat, sokszorosított grafika, fotográfia, film, grafikai dizájn, tárgyalkotó design, kiállítási design – alkotott. Szeged és Budapest után Bécsen, Berlinen, Weimaron, Dessaun, Amszterdamon, Londonon át jutott el Chicagóig, ahol korai haláláig, 1946-ig élt és dolgozott.
Még Magyarországon megismerkedett az avantgárd művészeti körökkel, Kassák Lajos mozgalmával. Korai művészetére főleg a magyar expresszionista irányultságú művészek hatottak, mint Nemes Lampérth József, Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Tihanyi Lajos. A prezentáció az ő munkáikon kívül még elénk tárja Bohacsek Ede, Csáky József, Gergely Sándor, Mattis Teutsch János alkotásait is, árnyalva a művészről eddig kialakult képet.
A kiállítás önálló szekciója, a Budapest a Roma – Artisti ungheresi nella Capitale fra le due guerre (Budapest Rómában – Magyar művészek az olasz fővárosban a két háború közt) című prezentáció, mely csaknem negyven magyar festményt, szobrot és grafikát tár a közönség elé. Ezek a művek az 1920-as, 1930-as években készültek Rómában, és attól kezdve is a római Galleria d’Arte Moderna tulajdonában vannak. Alkotóik olyan ismert magyar művészek, mint Csók István, Sidló Ferenc, Iványi Grünwald Béla, Aba Novák Vilmos, Molnár C. Pál vagy Réti István.
A római tárlat keretében a Galleria d’Arte Moderna udvarán megfigyelhető Vály Sándor Finnországban élő magyar audiovizuális képzőművész és performer Gótikus hologrammok című barokk-kortárs fényinstallációja is.
Moholy-Nagy László első olaszországi tárlata 2020. március 15-ig nézhető meg.
mti