Az ELTE etológusai alapján nemcsak az emberek lehetnek tehetségesek, hanem a kutyák is

Az ELTE etológusai alapján nemcsak az emberek lehetnek tehetségesek, hanem a kutyák is

Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legkorszerűbb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tehetség egyedülállóan emberi jelenség-e vagy más fajnál szintén felfedezhetőek kivételes, tehetséges egyedek. A Scientific Reports című akadémiai folyóiratban ismertetett tanulmányuk alapján nemcsak az emberek lehetnek tehetségesek, hanem a kutyák is.

A tudósok megállapították, hogy bár a kutyák túlnyomó döntő része részére küzdelmet jelent az egyes eszközök, példának okáért a játékaik nevének megtanulása, ha szigorúan ellenőrzött státuszok közt tesztelik a tudásukat, egy maréknyi tehetséges szótanuló kutya de képes több játék nevét elsajátítani – olvasható az ELTE Etológia Tanszékének közleményében.

A Családi Kutya Program kutatócsoportja 40 kutyával tréningezett intenzíven három hónapig. A kutyáknak legalább két kutyajáték nevét kellett megtanulniuk, hogy fel lehessen mérni, meg tudják-e különböztetni a tárgyakat a nevük alapján. A tréningprogram esetén a kutyák gazdái naponta többször megismételték a játék nevét, sőt még heti foglalkozásokon is részt vettek egy kutyakiképző vezetésével.

„Első alkalommal azt feltételeztük, hogy a fejlődési tényezők, akárcsak a kölyökkor neuroplaszticitása, vagyis, hogy a kölyökkutyák gyorsabban megtanulják az eszközök neveit, mint a felnőtt kutyák, szerepet játszhat a folyamatokban, így a vizsgálatra felnőtt és kölyökkutyákat ugyanúgy toboroztunk” – ismertette a részleteket Claudia Fugazza, a projekt vezető felfedezője.

„Ugyanakkor meglepődve tapasztaltuk, hogy az intenzív tréning ellenére a kutyák döntő része függetlenül az életkorától nem mutatott bizonyítékot a tanulásra. Még meglepőbb ellenben, hogy 7 felnőtt kutya rendkívüli tanulási képességet mutatott: nemcsak a két játéknevet tanulták meg, hanem a vizsgálat időszaka alatt újabb 11 és 37 közti új nevet is megtanultak”- részletezte a felfedező.

A 7 kutya közül 6-nak már volt szókincse, azaz már tudta pár játékának a nevét, amikor a vizsgálat kezdetét vette. Az Oliva nevű hetedik kutya ezelőtt nem tanult neveket, bár mindössze két hónap alatt 21-et megtanult, tartva a lépést a többi 6 tehetséges szótanuló társával. Ez a tudósok alapján arra utalhat, hogy az objektumnevek elsajátításának egyedülálló képessége nem feltételez korábbi ismereteket.

„Mind a 7 tehetséges szótanuló kutya border collie, egy olyan terelő fajta, melyet az emberrel való együttműködésre szelektáltak” – indokolja Shany Dror, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy azok közt a kutyák közt is volt 18 border collie, amelyeknél semmiféle bizonyítékot nem találtak arra, hogy megtanulták volna a játékok neveit.

Ezenkívül a szakemberek a szakirodalomban is találtak más fajtájú „szótudor” kutyákat. Megemlítenek egy korábbi tanulmányt, ahol ezt a képességet egy yorkshire-i terrier tekintetében írták le. „Bár az esélyeket növelheti, de nem elengedhetetlen, hogy border collie legyen egy kutya ahhoz, hogy tehetséges szótanuló váljék belőle” – jegyezték meg.

„Érdekesnek tartjuk, hogy ebben a kognitív tulajdonságban (azaz a tárgynevek megtanulásának képességében) milyen extrém mértékű az egyedek közti variabilitás és úgy gondoljuk, hogy ez a akadémiai utazás még csak most kezdődik, a cél, hogy megértsük, honnan ered az ember vagy valamely más faj egy-két egyedének adott tájon mutatott különös tehetsége” – mutatott rá Miklósi Ádám, az Etológiai Tanszék vezetője és a tanulmány társszerzője, aki úgy vélekedik, hogy a kutyákat az emberi környezetben történő evolúciójuk és fejlődésük ideális modellfajjá tette a tehetség, amellett a kognitív képességekben mutatkozó variációk eredetének tanulmányozására.

Mint a közleményben megjegyzik, azért, hogy több ilyen ritka, tehetséges szótanuló kutyát toborozzanak kutatásaikhoz, az ELTE kutatói elindították a Genius Dog Challenge-t, amely a közösségi médiának betudhatóan nemzetközileg ismertté vált.

mti