A tiszántúli termőföldek öntözését is biztosítja a Keleti főcsatorna antikvitásainak megújítása

A tiszántúli termőföldek öntözését is biztosítja a Keleti főcsatorna antikvitásainak megújítása

Több mint hárommilliárd forint európai uniós támogatásból újultak meg a Keleti-főcsatorna antikvitásai az elmúlt három év alatt, ami biztosítja 200 ezer hektár föld öntözését, a vízpótlás megoldását – hangzott el Bakonszegen a beruházás ünnepélyes átadásán.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője közölte, a csaknem 60 éve átadott Keleti-főcsatorna csaknem 100 kilométeres fejezete érinti Tiszavasvárit, Hajdúnánást, Hajdúböszörményt, Balmazújvárost, Hajdúszoboszlót és Bakonszeget is. A Tiszántúl mindazonáltal az állam egyik legaszályosabb része, így fölöttébb meghatározó a helyes vízgazdálkodási rendszer kiépítése, karban tartása.

A főigazgató figyelmeztetett, hogy a 2010-es árvizek után árvízvédelmi koncepciók születtek, a természeti katasztrófa kivédése érdekében, 2014-től mindazonáltal tudatos öntözésfejlesztés indult meg az aszálykárok enyhítésére, melyet az európai uniós pályázati források tettek lehetővé.

A most átadott rekonstrukció keretében elvégezték a Keleti-főcsatorna torkolati fejezetének kotrását, a tiszavasvári beeresztőzsilip rekonstrukcióját, a balmazújvárosi bukó felújítását. Hajdúszoboszlónál új duzzasztózsilipet, miközben Bakonszegnél új vízleadó zsilipet építettek.

Láng István kiemelte, a magyar kormány 2020 és 2030 közt minden évben 17 milliárd forintot szán öntözésfejlesztésre.

Vitányi István országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) azt mondta el többek között, hogy a közeli Derecskén folyó 3,5 milliárd forintos vízgazdálkodási beruházásnak betudhatóan 9000 hektár termőterület válik öntözhetővé.

Pajna Zoltán, a hajdú-bihar megyei közgyűlés elnöke (Fidesz-KDNP) a vízgazdálkodást olyan területnek nevezte, amellyel a egész mezőgazdasági szerkezet képes megújulni. Remélyét fejezte ki, hogy 2030-ra a kormány elképzelésének megfelelően minden gazda részére elérhető lesz az öntözéses gazdálkodás.

Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárkamara – NAK – megyei elnöke kiemelte, a vízgazdálkodás kapcsán a legnélkülözhetetlenebb a víz visszatartása, hiszen több víz hagyja el délen az országot, mint amennyi északon beérkezik. Most 2 százalék az öntözhető vidék nagysága az országban, ameddig az EU-ban 8 százalék – fedte fel, hozzátéve, ezen az arányon feltétlenül javítani kell.

A beruházást a kivitelezők nevében Kocsi Mihály jelképesen átadta Bara Sándornak, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatójának, aki nyilvánosságra hozta, jövőre elkezdődik a Keleti-főcsatorna Körös-völgyi 40 km-es fejezetének rekonstrukciója, hazai forrásból.

mti